Az AIDS-járvány mind a mai napig a szubszaharai Afrika térségét sújtja a legjelentősebben, bár Kínában, Indiában és Vietnamban is óriási járvány várható. Mai ismereteink szerint a HIV/AIDS -járvány Közép-Afrikából indult és ezen a területen jelenleg is a járvány töretlen mértékű terjedése jellemző.
Az iparilag fejlett országok két legnépesebb régiójában, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a HIV/AIDS-járvány több mint 25 éve alatt igen sok áldozatot követelt. 1995 óta azonban ugyanitt, a kombinált antiretrovirális kezelés kiterjedt alkalmazása miatt mind az AIDS megbetegedés, mind az AIDS okozta halálozás jelentős mértékben csökkent.
Dél- és Délkelet-Ázsiában a járvány majdnem 10 éves hátránnyal indult, lényegében a 80-as évek végén. Ma ebben a régióban a HIV-/AIDS-esetek száma eléri a 8 milliót, elsősorban Kambodzsa, India, Mianmar és Kína Jünnan tartománya érintett.
Kelet-Európa és Közép-Ázsia az epidemiológusok egyöntetű véleménye szerint a globális HIV-/AIDS-járvány következő góca. Kelet-Európában a 90-es évek közepétől hatalmas HIV-járvány bontakozott ki, mely mára majdnem 2 millió HIV-/AIDS-fertőzést eredményezett, elsősorban Ukrajnában, Moldáviában, Fehér-Oroszországban, a balti államokban és Oroszországban. Az esetek döntő többsége intravénás kábítószer-élvezők és azok szexuális partnerei között fordul elő, a jellemző korosztály 16-20 éves.
Közép-Európában, Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában a homoszexuális terjedés domináns, míg Lengyelországban, Szlovéniában és Horvátországban már az intravénás droghasználat útján terjedő fertőzés is jelentős.
Észak-Afrika és a Közel-Kelet országai, a Karib-szigetek, valamint Japán, Ausztrália és Új-Zéland még ma is a Föld legkevésbé fertőzött régióját képezik.
Magyarországon az első HIV-fertőzöttet 1985-ben, az első AIDS-beteget 1986 végén diagnosztizálták. Mivel ekkor már rendelkezésre álltak a HIV-szerológiai próbák, rövidesen megindult azoknak a csoportoknak a szűrése, amelyekben – a külföldi tapasztalatok alapján – a HIV-fertőzöttek jelentősebb arányban fordulhattak elő.
A vizsgálatok során összesen 28 HIV-fertőzött hemofíliás beteget, a transzfúziós kezelést kapottak körében pedig 12 HIV-fertőzött recipienst találtak. A felmérések során, 1985-86-ban 689 homoszexuális férfi HIV-szerológiai vizsgálatára került sor, közöttük 32 fertőzöttet találtak. Ez a fertőzöttségi arány messze elmaradt attól, amit ebben az időben az USA-ban észleltek a homoszexuális nemi életet élők között. Az első magyar AIDS-beteg transzfúziós recipiens volt, aki egy műtét során fertőződött meg.
Magyarországon még 1985-ben megindult és 1986 közepéig be is fejeződött a véradók, a szervadók és a spermadonorok HIV-szűrővizsgálatának megszervezése. 1986 július 1. óta minden ilyen donort ellenőriznek HIV-fertőzöttség szempontjából.
A járvány kezdetén és szerencsére ma is elmondható, hogy Magyarország az alacsony HIV-előfordulási országok közé tartozik és ugyanez vonatkozik az AIDS megbetegedések előfordulására is. HIV elleni kezelésben hozzávetőlegesen 2000 fő részesül. Magyarországon az AIDS-betegek fekvőbeteg-ellátása és gyógyszeres kezelése Budapesten az Egyesített Szent István és Szent László Kórházban, vidéken Miskolcon, Debrecenben és Pécsett történik.
Az AIDS okozta halálozási adatok 1998-tól csökkenő tendenciát mutatnak, ami arra is utal, hogy hazánkban is érvényesül a kombinált antiretrovirális terápia kedvező hatása. Évente 150-250 új HIV-fertőzöttet regisztrálnak, aggasztó tendencia viszont, hogy közülük 20-25% már az AIDS stádiumában van.
Ennek elkerülésében a szűrés és a mielőbb megkezdett kezelés segíthet.